A bőr testünket borító legnagyobb felületű érzékszervünk. Az egyik legfontosabb funkciójaként a védelmet határozhatjuk meg. Védi szervezeteünket a kémiai, fizikai és biológiai hatásoktól. 

Az egészséges, tökéletes védelmet biztosító bőrre jellemző a  tömör tapintás rugalmasság. Normál állapotában a mechanikai igénybevételekkel, nyomással szemben ellenálló, a kórokozók számára áthatolhatatlan. Véd a biológiai (kórokozók), a kémiai (savak, lúgok, kiszáradás, stb.), az időjárási és egyéb hatásokkal szemben. A legkülső réteget borító hidrofil lipid rétegnek kiemelten fontos szerepe van a védekezési mechanizmusokban. Első védvonalként barrierként, gátként viselkedik a különböző anyagokkal szemben. Mégis rendelkezik olyan csekélyebb mértékű felszívó funkcióval, amely azt jelenti, hogy vannak olyan anyagok, melyek kismértékben képesek beszívódni a bőrbe. A bőrnek a szervezet hőszabályozásban betöltött szerepe sem elhanyagolható, mely az érrendszere, a zsírszövetei, valamint a verejtékmirigyein keresztül valósul meg. Ez utóbbiak a kiválasztásban - a szervezet számára szükségtelen anyagok eltávolításában - is szerepet játszanak.

Érzőideg végződései segítségével érzékelhetjük a külvilágból érkező ingereket (Krause féle testecske - hideg, Ruffini féle iv. - meleg, Vater - Pacini idegvégződés nyomás, Meissner féle testecske -finom mechanikai ingerek, Merkel sejtek tapintás, csupasz idegvégződéesk - fájdalom). A testünket borító szőrzetnek is szerepe van az érzékelésben, a szőrtüszőt körülvevő idegvégződések kifinomultabb mozgásra is érzékenyek (pl. légmozgás). A bőr működéséhez nélkülözhetetlen oxigén egy részét képes felvenni a levegőből diffúzió útján. 

Hám (epidermis) 

Szövettanilag több rétegű elszarusodó laphám, melybe az irha papillák formájában benyomul. A két különböző szövettani felépítésű réteg között található a bazális membrán, melynek kiemelkedő szerepe van a hám táplálásában. Vastagsága a mechanikai igénybevétellel van összefüggésben (a talp és tenyér területén a legvastagabb, legvékonyabb a szemhéjakon) Nem tartalmaz ereket, idegeket, de a szabad idegvégződések egy része ide is felhatol, valamint idegi eredetű sejtek is találhatóak itt, például a tapintásért felelős Merkel sejtek. A bőr színét meghatározó festékanyagok is a hámréteg legalsó rétegeinek speciális sejtjeiben termelődinek. Felületén az elszarusodott hámréteg állandóan kopik (hámlás), ezt a hám a mélyebb rétegei felől folyamatosan pótolja. A hámban megtalálhatóak a keranocyták (élő hámsejtek), melanocyták (festékképző sejtek), Merkel sejtek, Langerhans sejtek valamint az elhalt szarusejtek, corneocyták. 

Rétegei: 

• Szaruréteg (stratum corneum)
• Fénylő réteg (stratum lucidum)
• Szemcsés réteg (stratum granulosum)
• Tüskés réteg (stratum spinosum)
• Alapréteg (bazális réteg - stratum basale)

A szaruréteg elhalt szarusejtekből áll, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak keratint (vázfehérjét). A keratint lipidek veszik körbe és kis mennyiségű víz, illetve vízmegkötő faktorok hidratálják. Normál hidratáltságú keratin puha, bársonyos tapintású bőrt eredményez.

A fénylő réteg elhalt sejtjei szétszórt keratohialint és az ebből képződő eleidint tartalmaznak. Ez a réteg csak vastagabb bőrben fordul elő, leggyakrabban a tenyéren és a talpon.

A szemcsés réteg szaruelőanyag a keratohialin és a lamellaris testek, melyekből ebben a rétegben szabadulnak fel a lipidek.

A tüskés réteg a keratin szálak, lamelláris testecskék képződésének a helye. A sejtek speciális sejthártya-megvastagodásokat, azaz dezoszómákat is tartalmaznak. Ennek okán mikroszkópos vizsgálatnál ez a réteg tüskésnek látszik. E réteg tartalmazza az ún. Langerhans sejteket, melyek a hámba kerülő vegyi anyagok, kórokozók, valamint a sejtmaradványok eltüntetésében játszanak fontos szerepet.

Az alaprétegben, avagy bazális rétegben az elkülönült sejtek sejtosztódással új sejteket alakítanak ki, melyek a felszín felé vándorolnak. Itt helyezkednek el a melanocyta sejtek, melyek a bőrünk festékanyagának termelésében játszanak szerepet.

A pigment (festékanyag) képzés a bazális rétegben játszódik le a melanocytákban. Biokémiai folyamat keretében az aminosavakból enzimek és oxigén segítségével keletkezik a melanin. Ez a folyamat testhőmérsékleten, enyhén lúgos környezetben játszódik le. A melanin a melanoszómák nyúlványaiból kiürülve a keratinocytákba jut, a bazális sejtek sejtmagja fölé rendeződve védi azokat az UV sugárzás DNS károsító hatásától. A festékanyag képződést az UV sugarak felgyorsítják. (pl. szolárium, napozás)

Irha (dermis) 

Laza rostos kötőszövet építi fel, mely kisebb mennyisében sejtes állományból (fix és mobilizálható sejtek), nagyobb részben sejtközötti állományból (kocsonyás állomány, rostok) épül fel. A benne található rostszerkezet adja a bőr tömörségét (rugalmatlan kollagén rostok), és a rugalmasságát (rugalmas elasztikus rostok). Feszességét befolyásolja a rostok mennyisége és szerkezete, valamint a rostok hidratációja és az alapállomány vízmegkötő anyagainak mennyisége. Elkülönül a hám alatt közvetlenül található papilláris réteg (stratum papillare), valamint a vastagabb rostos szerkezeti felépítésű rostos réteg (stratum reticulare).  

Bőralja (hypodermis, subcutis)

Nem húzódik éles anatómiai határvonal a két réteg között, a bőr legalsó rétege lazább szerkezetű, laza rostos kötőszövetből és zsírszövetből áll, mely nagyobb ereket és idegeket is tartalmaz. Testünk hőszabályozásában kulcsszerepet tölt be. A rostkötegek közötti területeket zsírsejtek rendezett szerkezete ún. zsírpárnába rendeződve töltik meg. Eloszlásának, vastagságának változatosságát testtájanként és nemenként is megfigyelhetjük. 

A hypodermisben megtalálhatók:

• verejtékmirigyek
• szőrtüszők legmélyebben található szerkezeti elemei (hajhagymák)